A csomagolóipar gyors fejlődésével fokozatosan fejlesztették ki és széles körben használták a könnyű és könnyen szállítható csomagolóanyagokat. De vajon ezeknek az új csomagolóanyagoknak a teljesítménye, különösen az oxigénzáró teljesítménye megfelel-e a termékcsomagolás minőségi követelményeinek? Ez a fogyasztók, a csomagolóanyagok felhasználói és gyártói, valamint a minőségellenőrző ügynökségek minden szintjén közös aggodalma. Ma az élelmiszer-csomagolás oxigénáteresztő képességének vizsgálatának főbb pontjait tárgyaljuk.
Az oxigénáteresztési sebességet úgy mérik, hogy a csomagot a teszteszközhöz rögzítik, és egyensúlyt érnek el a tesztkörnyezetben. Tesztgázként oxigént, vivőgázként pedig nitrogént használnak, hogy bizonyos oxigénkoncentráció-különbséget hozzanak létre a csomag külső és belső része között. Az élelmiszer-csomagolás permeabilitásának vizsgálati módszerei főként a differenciálnyomás-módszer és az izobár módszer, amelyek közül a legszélesebb körben használt a differenciálnyomás-módszer. A nyomáskülönbség-módszer két kategóriába sorolható: a vákuumnyomás-különbség-módszer és a pozitív nyomáskülönbség-módszer, és a vákuummódszer a legreprezentatívabb vizsgálati módszer a nyomáskülönbség-módszerben. Ez a legpontosabb vizsgálati módszer a vizsgálati adatokhoz is, a tesztgázok széles skálájával, például oxigénnel, levegővel, szén-dioxiddal és más gázokkal vizsgálva a csomagolóanyagok permeabilitását, a GB/T1038-2000 szabvány műanyag fólia és lemez gázpermeabilitási vizsgálati módszerének megvalósításával.
A vizsgálat alapelve, hogy a mintát a permeációs kamrára osztják két különálló térre, először a minta mindkét oldalát vákuummal öblítik, majd az egyik oldalt (nagynyomású oldal) 0,1 MPa (abszolút nyomású) tesztgázzal töltik fel, miközben a másik oldal (alacsony nyomású oldal) vákuumban marad. Ez 0,1 MPa tesztgáznyomás-különbséget hoz létre a minta mindkét oldalán, és a tesztgáz áthatol a filmen az alacsony nyomású oldalra, és nyomásváltozást okoz az alacsony nyomású oldalon.
Számos teszteredmény azt mutatja, hogy a friss tej csomagolása esetében a csomagolás oxigénáteresztő képessége 200-300 között, a hűtött eltarthatóság körülbelül 10 nap, az oxigénáteresztő képesség 100-150 között van, akár 20 napig is eltartható, ha az oxigénáteresztő képességet 5 alatt szabályozzák, akkor az eltarthatóság elérheti az 1 hónapot; a főtt húskészítmények esetében nemcsak az anyag oxigénáteresztő képességére kell figyelni a húskészítmények oxidációjának és romlásának megakadályozása érdekében, hanem az anyag nedvességzáró teljesítményére is figyelni kell. A sült ételek, például az instant tészta, a puffasztott ételek csomagolóanyagai esetében ugyanezt a záróképességet nem szabad figyelmen kívül hagyni, az ilyen élelmiszerek csomagolásának fő célja a termék oxidációjának és avasodásának megakadályozása, így a légmentesség, a légszigetelés, a fény- és a gázzáróság stb. elérése érdekében a szokásos csomagolás főként vákuum-alumínium fólia. A tesztek során az ilyen csomagolóanyagok általános oxigénáteresztő képességének 3 alatt, a nedvességáteresztő képességnek pedig 2 alatt kell lennie; a piacon a gázkondicionáló csomagolás gyakoribb. Nemcsak az anyag oxigénáteresztő képességének szabályozására van szükség, hanem a szén-dioxid áteresztőképességére is.
Közzététel ideje: 2023. február 24.